A KIP-et a San Francisco-i Stanford Egyetem dolgozta ki, ezt Hejőkeresztúron adaptálták Magyarországra is. „Kollégáktól, itt-ott hallottunk a módszerről és úgy döntöttünk, szeretnénk megismerkedni vele. A Caritas segítségével vettük fel a kapcsolatot a magyarországiakkal és szintén a Caritas biztosította a képzés anyagi hátterét” – eleveníti fel a kezdeteket Erdei Enikő iskolaigazgató.
A képző áprilisban látogatott Pusztadarócra, a képzésen pedig a tantestület 72%-a részt vett. De mi is a KIP lényege? „A KIP egy olyan speciális kooperatív tanulási eljárás, mely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelését tűzte ki célul” – írja róla a Wikipédia internetes enciklopédia.
„A KIP elsősorban hátrányos helyzetű gyerekeknek tanítja meg a megfelelő státuskezelést. Ez azt jelenti, hogy különböző gyakorlati, együttműködésen alapuló feladatok révén igyekszik megtanítani a gyerekeknek, az élet különböző helyzeteiben miként lépjenek fel. A foglalkozásokon mindenki szerepet kap, ennek köszönhetően fejlődik a gyerek kommunikációja, szervezőkészsége, önbizalma és megtanulnak együtt dolgozni” – magyarázza Erdei Enikő.
A foglalkozásokat az órarendben szereplő tanórák alatt tartják, az adott tantárgy specifikus tematikáját követve. Ez azt jelenti, hogy másról szólnak a foglalkozások a matek órán, mint mondjuk a történelem órán – ez pedig rengeteg többletfeladatot, házimunkát, felkészülést követel meg a tanároktól.
„Szerencsére rendkívül aktív, befogató és nyitott kollégák vesznek körül, akik hajlandóak voltak áldozatokat hozni annak érdekében, hogy előbbre tudjuk vinni a daróci oktatás szekerét”, fogalmaz az igazgatónő. Munkájuk elismeréseként tanulmányi kiránduláson vehettek részt Hejőkeresztúron, ahol megtapasztalhatták, miként működik ott a KIP.
Legnagyobb gond: a hiányzások
Ha rövid keresztmetszetet kívánunk adni a pusztadaróci oktatás helyzetéről, akkor el kell mondanunk, hogy Pusztadarócon, Szamosdarán, Atyában és Petén 390 gyerek kezdett neki a 2019-2020-as tanévnek. Közülük, a felmérések szerint, 58% hátrányos helyzetű. A legtöbb gondot pedig a hiányzások magas száma és a korai iskolaelhagyás jelenti. „Mediátorunk, Tăut Rozalia (mindenki Rozikája), minden nap körbejárja a falut, felkeresi a hiányzó gyerekeket. A hatóságoktól – rendőrség, polgármesteri hivatal – minden támogatást megkapunk, novemberben még egy közös tárgyaláson is részt vettek az érintett családokkal. Nem adjuk fel, folytatjuk a harcot, még ha szélmalomharcot is vívunk sokszor” – mondja Erdei.